Az idei Sztárban sztár győztes énekli a Kölcsönlakás új dalát​​​​

Elkészült és mától meghallgatható KÖLCSÖNLAKÁS című film első slágerszerzeménye,

az EVERY DAY IS A SUNDAY, amely a TV2 Sztárban Sztár show műsor idei évadnyertesének, Freddie-nek az előadásában csendül fel.

A varázslatos karácsonyi hangulatot teremtő, derűs, életvidám dal a Los Angelesben élő magyar zeneszerző, Czomba Imre munkája,

aki ezt a zeneművet még december elején rögzítette a Hungarian Studio Orchestra zenekar és Freddie közreműködésével Budapesten.



​"Nagyon jó légkörben zajlottak a felvételek. Szinte nem is éreztük, hogy milyen keményen dolgozunk.

A dallam, a szöveg vitt magával mindannyiunkat, és abban bízom, hogy az optimista, az ünnepekhez passzoló jókedvűséget sugárzó dal utat talál az emberekhez,

és ha meghallgatják azt, akkor rájuk is átragad az vidámság, ami minket kísért a készítése közben.” – osztotta meg gondolatait az Every day is a Sunday-t előadó Freddie.

A KÖLCSÖNLAKÁS rendezője szerint új sláger született. Dobó Kata úgy véli, hogy a dallamvilág, Freddie hangja és a lírai, emocionális mondanivaló együtt tökéletes egészet alkot, és a szám egész nap dúdoltatja magát.


​A szerzemény a Valentin-napkor mozikba kerülő romantikus vígjáték, a KÖLCSÖNLAKÁS filmzenei albumán lesz hallható, illetve mától már a Kölcsönlakás Facebook oldalán, valamint a YouTube-on is.

A Balla Eszter, Martinovics Dorina, Oroszlán Szonja, Kopek Janka, Kiss Ramóna, valamint Haumann Máté, Klem Viktor, Fehér Tibor, illetve Szabó Simon

főszereplésével készült KÖLCSÖNLAKÁS hazai mozipremierje 2019. február 14-én, Valentin napon lesz.​​​



​​​Végre kiderült valami a Jurassic World 3-ról​​​​

A Jurassic World: Bukott birodalom úgy ért véget, hogy a dinók kirajzottak a világba, és a net népe azóta azt ragozza, hogy a Jurassic World 3 a totális dinóháborúról szól majd. A széria forgatókönyvíró-rendezője, Colin Trevorrow most igyekszik tiszta vizet önteni a pohárba. „Fogalmam sincs, a dinók miért támadnának egy városra – mondta Trevorrow a Jurassic Outpost rajongói portálnak. – Az őshüllők nem tudják megszervezni magukat. Jelenleg ott tart a sztori, hogy az egész világon veszedelmes ragadozók ólálkodnak a városokon kívüli lakatlan területeken, de nem fognak csapatostul betörni a városokba. Engem olyan helyzetek érdekelnek, ahol bármikor átszaladhat egy dinó a kocsid előtt az utcasarkon, vagy kifosztja a sátradat kajáért, amikor elmész kempingezni. Mindez ahhoz hasonló, ahogy a valóságban a medvék vagy a cápák találkoznak az emberrel. Az ember behatolt a ragadozók élőhelyére, és meg kell fizetnie az árát – de totális háborúról szó sincs. Egy ilyen háborút egyébként már régen elvesztettünk volna.”



​Trevorrow korábban már jelezte, hogy a harmadik rész tudományos thriller lesz, miután az első akció-kalandfilm volt, a második pedig horrorisztikus suspense.

​​​

Újra mozikba kerül a Schindler listája​​​​​

A Holokauszt Nemzetközi Emléknapján, 2019. január 27-én vasárnap mozikba kerül a digitálisan felújított Schindler listája. Huszonöt éve mutatták be a 7 Oscar-díjjal kitüntetett filmet, a mostani változat előtt a rendező, Steven Spielberg mond bevezetőt. A produkció az Internet Movie Database rangsorában a világ hatodik legjobb filmjeként szerepel.​​​​





Mark Wahlberg gyászolja a rendezőt, aki fölfedezte​​​​

Elhunyt Penny Marshall filmrendező, és ez Mark Wahlberget személyesen is érinti, mert annak idején a jószemű alkotó látta meg a rapper/fehérneműmodell fiatalemberben a színészt. A Marshall által rendezett Reneszánsz ember volt az a produkció, amelyben Wahlberg először megcsillanthatta tehetségét.

A kétszeres Oscar-jelölt sztár így búcsúzik fölfedezőjétől. „Nyugodj békében, Penny. Csodálatos, humoros és tehetséges ember voltál. Támogatásod és bátorításod nélkül most nem itt tartanék. Hiányozni fogsz.”

Mark Wahlberget hamarosan az Instant család című vígjátékban láthatjuk, amelyben örökbefogadó szülőt alakít Rose Byrne oldalán. A merész házaspár megtapasztalja, hogy három gyerek örökbefogadása nem fáklyásmenet, különösen, ha egyikük lázadó kamasz (Isabela Moner).

A film 82 százalékon áll a Rottentomatoes kritikai portálon.​​​

​​​



​​​A The New York Times kritikusa rajong az ŰrDongóért​​​​

Ha a világ egyik legtekintélyesebb lapjának – pontosabban annak kritikusának – nagyon tetszik egy film, az már valami. Márpedig Glenn Kenny ezzel a címmel indít a The New York Timesban: „Végre egy Transformers-film, ami tényleg jó”. Aztán így kezdődik a kritika: „Lehet-e jó egy Transformers-film? Úgy látszik, igen – ha teret engednek a megfelelő tehetségeknek”.


A szónoki kérdésben rejlő enyhe malícia annak tudható be, hogy a legutóbbi Transformers-mozi nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket – a stúdiófőnökök éppen ezért döntöttek úgy, hogy merész húzással újrakezdik az egészet, és az előző öt Transformers-produkciót rendező Michael Bay után egy szerzői filmesre bízzák ŰrDongó, a sárga robot eredettörténetét. Travis Knight (Kubo és a varázshúrok) jó választásnak bizonyult Kenny szerint, mert okos és hiteles történetet kanyarított az űrből érkezett vándor és a rátaláló kamaszlány (Hailee Steinfeld) barátságából. Kennynek a forgatókönyv is nagyon tetszik, és megtalálja a párhuzamot E.T. és ŰrDongó sztorija között. (A kapocs Steven Spielberg, aki az E.T.-nek rendezője volt, és a mind a hat Transformers-mozit executive producerként jegyzi.) Steinfeld alakítása pazar a kritikus szerint, nagyon bejön neki a nyolcvanas évek hangulata is, a különféle filmes és popkulturális kikacsintásoktól pedig teljesen el van ragadtatva.


​Kenny a végére már maga is kissé megriadni látszik attól, hogy komoly kritikus létére ennyire lelkesedik egy Transformers-filmért, ezért siet megjegyezni, hogy egy brooklyni moziban, a saját, nehezen megkeresett pénzén vett jeggyel látta a produkciót, és azt konstatálta, hogy a többi – civil – néző is remekül szórakozott. Mi több, és itt átadjuk a szót neki: „Esküszöm, hogy ezt nem csak kitalálom, de az egyik polgártárs megjegyezte: »ez sokkal jobb, mint egy Michael Bay-film!«”.​​​

EGY HÉT ALATT, TÖBB MINT 50.000-EN LÁTTÁK A BÚÉK-OT! 


Ahhoz képest, hogy könnyed és játékos, úgy megy, mint az úthenger. Goda Krisztina – a Csak szex és más semmi rendezője – új vígjátéka, a BÚÉK (már a mozikban), elképesztő siker: a szilveszter éjjelén egy baráti társaság bulijában játszódó, meghökkentő fordulatokkal szórakoztató történetet mindössze egy hét alatt már több mint 50 ezren nézték meg, és az érdeklődés nem csökken – úgy tűnik, szájról szájra terjed, hogy ezt a filmet nem szabad kihagyni: új magyar nézettségi rekord készülődik!​​​







​​Megkezdődött a Macskák forgatása ​​​​

Hatalmas sztárparádéval megkezdődött a Macskák forgatása, amely Andrew Lloyd Webber világsikert aratott musicaljének filmes változata. A főbb szerepekben Taylor Swift, Judi Dench, Ian McKellen, Idris Elba, Jennifer Hudson és Rebel Wilson láthatók. A rendező az Oscar-díjas Tom Hooper (A király beszéde, A dán lány, A nyomorultak). 

A produkció különleges látványvilágot ígér, a színészek ugyanis nem hagyományos módon, vagyis maszkkal és egész testet fedő kosztümmel alakulnak át macskává, hanem egy teljesen új számítógépes technológia segítségével.​​​

Halállal fenyegették a Downton Abbey forgatókönyvíróit

A brit Downton Abbey című sorozat annyira fanatikus rajongókat szerzett, hogy a történet egy-egy fordulata szélsőséges reakciókat váltott ki a nézőkből. Amikor például megöltek két karaktert, a rajongók halállal fenyegették a forgatókönyvírókat. „Miután Sybil és Matthew karaktereit kiírták, olyan levelek jöttek, hogy a véres bosszú nem marad el – mesélte Lady Carnarvon, a Highclere Castle tuladonosa (ebben az ősi lakban forgatják a sorozatot, illetve most a széria nyomán készülő mozifilmet). – Az egyik forgatókönyvíró, Julian Fellowes teljesen elképedt, hogy valaki ennyire képes legyen kivetkőzni magából egy fiktív történet láttán. Ugyanakkor nagyon megható részvétnyilvánítások is jöttek, a rajongók őszintén megsiratták kedvenceiket, és biztosítottak arról, hogy osztoznak velünk a gyászban.” 

Fellowes egyébként udvariasan válaszolt a felpaprikázott levélíróknak, és elmagyarázta, hogy a karaktereket nem a nézők bosszantása céljából írták ki, hanem a színészek kérésére, akik új kihívásokat kerestek. 

A fikció és a valóság más esetekben is keveredni látszik a nézők fejében. A Highclere Castle történelmi műemlék, amely csoportosan, túravezetővel látogatható. „Az egyik túravezetőnk mesélte, hogy egy látogató félrevonta, és bizalmasan közölte vele, feltétlenül találkoznia kell Lord Granthammel (a sorozat egyik szereplője – a szerk.). Nehéz volt elmagyarázni neki, hogy a kastély csak díszletül szolgál a sorozatban, és Downton Abbey lakói a képzelet szüleményei” – mesélte Lady Carnarvon a The Mirror című lapnak. Javában készül a Downton Abbey mozifilm, és a sorozat (és a film) egyik kedvelt szereplője, Penelope Wilton mesélt a moziról a Good Housekeeping UK című lapnak, bár az interjú olvastán egyetlen rajongó sem fogja magára önteni az ötórai teát. A színésznő annyit árult el a filmről, hogy „nagyszabású díszletek vannak benne és szinte az összes sorozatbeli szereplő visszatér”.

Elton John megformálója rászokott a zongorázásra


Nagy megtiszteltetés egy fiatal színésznek, ha a pályakezdő Sir Elton Johnt alakíthatja, de komoly munkát is jelent, ugyanis meg kell tanulni hozzá zongorázni, legalább alapfokon. „Eeredetileg azt tudtam a zongoráról, hogy nagy, háromlábú bútor, amiből zene jön elő, ha ütögetik a billentyűit – mondja Taron Egerton (Kingsman), aki Eltont Johnt játssza a Rocketman című filmben. – Három hónapot kaptam, hogy megbarátkozzak a zongorázással, mert anélkül nem lettem volna hiteles. Szerencsére Elton is besegített: mutatott pár trükköt, ami csak rá jellemző, így még jobban fel tudtam építeni a karaktert. Ez még hagyján, de pár napra odaköltözhettem Eltonhoz és férjéhez, David Furnish-hez, hogy jobban megismerkedhessek velük. Elton odaadta a hetvenes évekbeli naplóit, amik a legértékesebb forrásnak bizonyultak, amit csak egy színész kaphat, ha portréfilmről van szó. Egyébként Elton arra biztatott, hogy tanuljak meg rendesen zongorázni, mert van hozzá tehetségem, úgyhogy most erre gyúrok.”​​

Erről is Spielberg tehet

Az ŰrDongó című film története egy mondatban: kiszolgáltatott, szeretnivaló lény érkezik a Földre az űrből, összebarátkozik egy kamaszlánnyal, és együtt indulnak új kalandok felé. Aki a homlokára csap, és azt mondja, hogy ez akár az ET szinopszisa is lehetne, az jól asszociál. A párhuzam nem véletlen, mert az ŰrDongó ötlete is az ET alkotójától, Steven Spielbergtől származik. Ezt Travis Knight, az ŰrDongó rendezője árulta el a minap. Az a javaslat, hogy a Transformers-filmek egyik hőse önálló történetet kapjon, a többi stúdiófőnöknek is tetszett, mert a sorozat ugyan milliárdos bevételeket hozott az évek során, többekben megfogalmazódott a gondolat, hogy a Michael Bay neve fémjelezte örökös robbantgatás és zúzás mellett egy kis szív is elkelne a Transformerek történetében. 
Spielberg egyébként az összes Transformers-filmnek executive producere volt, és az ŰrDongót is ebben a minőségében jegyzi. 


Az elővetítések után az ŰrDongó kritikai fogadtatása több mint pozitív. Az első értékelések szerint ez a legjobb Transformers-film, mert jó ízléssel alakították ki az arányokat: látványos akciók, elmélyült érzelmek, magas színvonalú színészi munka és hangulatos nyolcvanas évekbeli retrófíling tartják ébren a közönség érdeklődését. ​​​

​Golden Globe-ra jelölték Nicole Kidmant a Pusztító  című filmben nyújtott alakításáért​​​​​

Nicole Kidmant a legjobb női főszereplő (dráma) kategóriában jelölték Golden Globe díjra a Pusztító című filmben nyújtott alakításáért. 

"Rettentően hálás vagyok, amiért egy ilyen szokatlan női karakter megformálásáért jelöltek. Erin Bell egy rendkívül bonyolult, nyers és veszélyes figura, megtiszteltetés volt a bőrébe bújni. A jelölés nemcsak engem, hanem Karyn Kusamat és a teljes stábot illeti. Igazi szerelem-projekt volt mindannyiunk számára." Nicole Kidman​​​



Most már két kultfilmje is lesz a mostani koraharmincasoknak: a VAN és a Rossz versek​​​​​

Reisz Gábornak összejött az újrázás, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan után újabb korszakos filmet készített. A Rossz versek személyes, humoros és elképesztő formavilágú film lett.​​​​

Reisz Gábor négy évvel ezelőtt a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal rátapintott valami nagyon élőre és lélegzőre. A napjaink Budapestjén élő késő-húszas, kora-harmincas generáció filmjét forgatta le, amelynek tagjai részint még mindig anyjuk emlőjén lógnak, nem tudnak teljesen leválni és kicsit kilátástalan a jövőképük. Mindezt bájos, szívbemarkoló humorral, rengeteg öniróniával és égető egzisztenciális kérdésekkel teszi egy szakítás feldolgozásán keresztül, amelyben a legtöbb néző felismeri saját magát.​​

A Rossz versek, Reisz második alkotása kicsit testvérfilm, ugyanis Budapest ugyanúgy fontos szereplő, nemcsak díszlet, a vezérmotívum pedig ugyanúgy egy szakítás.

Viszont mégsem egy copy+paste-elt, több pénzből, de jobban elkészített film.​​



A filmművészetben nem egyedülálló, hogy egy rendező a következő produkciójában is magával viszi előző alkotása alapmotívumait, mert annyi minden ragad benne. Ezt tette Szabó István az Álmodozások korában és az Apában, vagy Woody Allen az Annie Hallban, illetve a Manhattanben. (Részint idekívánkozik Nemes Jeles László Napszálltája is, amely ugyan nem témájában, hanem megvalósításában lett újrahasznosított, arról itt írtunk bővebben).

A Rossz versek egyébként azért sem újra felböfögése, megidézése a VAN-nak, mert más a stílusa, ha úgy tetszik, egy filmnyelvi bravúr. Asszociatív film, amelyben a vezérszál mellett (a 33 éves Merthner Tamás szakít a Párizsban ösztöndíjat töltő barátnőjével, Annával) legalább ugyanolyan fontosak az emlékek, amelyek körbejárják, mi is az a szerelem, ha létezik egyáltalán. Mindezt úgy éri el, hogy a Rossz versek elképesztő mennyiségű,

száznál is több helyszínen forgott és 180 jelenetet tartalmaz (maga a film 97 perces).

Ez valószínűleg szörnyen ködösen hangzik, és tényleg csak a megnézésekor nyer értelmet, de megnyugtatok mindenkit, nem lilaködös művészfilmről van szó. Olyan audiovizuális parádé a Rossz versek, aminek pont a külcsínje adja az igazi ízét, a VAN-ból jól ismert életszagú helyzetekből adódó humor mellett. Reisz játszik az idősíkokkal, a filmes utalásokkal, a műfajokkal, miközben ízig-vérig személyes és közvetlen marad.

​​​




​

A személyességhez az is sokat hozzátesz, hogy a főszereplő Merthner Tamás felnőtt énjét maga Reisz Gábor alakítja és ő narrálja a történetet is. Ez az utazás viszont nemcsak napjaink Budapestjét mutatja be, hanem a kilencvenes évekét is, az emlékekből pedig egy olyan háló alakul ki, amelynek a végeredménye valamiféle közös emlékezet. Ami nem idealizált, nem nyálszagú nosztalgikus lepellel bevont, hanem élő. Szadista informatika-tanárok, Szomszédok-hommage, lányvécében lopott csókok, béna óriásplakátok, ciki házibulik a nagyszülőkkel, helyi bolondok a 4-6 villamoson, kiüresedett vízilabda edzők és persze rossz versek jellemzik.

Az egészet pedig összeköti az a mágikus realizmus, ami már a VAN-ban is csodálatos volt, és amit ezúttal is sikerült jól megidézni.

Ugyanúgy hangsúlyos a zene, amit a professzionális zenészekből alakult VAN Filmzenekar alkotott, amely jócskán hozzátesz a látottakhoz, sőt, a Soundcloudon és Spotify-on egyaránt hallgatható tracklist még ki is egészíti a Rossz verseket, lévén, hogy közülük néhány nem vagy nem is úgy került a filmbe.





Jó látni, hogy a VAN nemcsak egy egyszeri és megismételhetetlen, a csillagok kedvező együtt állása során létrejött produkció, hanem van ott még, ahonnan jött. Ráadásul egy olyan formavilágban előadva, amihez csak tessék-lássék módon lehet audiovizuális mankókat találni. Talán leginkább a már említett Annie Hall és az Egy makulátlan elme örök ragyogása bizonyos elemei állnak hozzá a legközelebb, de ilyen filmet még nem láttál.

Ráadásul azzal, hogy nem szívességkártyák garmadájából és elhanyagolható mértékű filmalapos támogatásból készült, mint a VAN, a büdzsé lehetőséget adott arra, hogy olyan jelenetek készüljenek, melyek már az ajánlóban is feltűnően viccesek. Friss, üde, vidám, és ami nem elhanyagolható: simán többször nézős film.

Ha nem is okoz akkora katarzist, mint a VAN, öröm nézni, hogy léteznek ilyen filmek. Vagy több ilyennek kéne készülnie, vagy Reisz Gábort kéne valahogy klónozni.



​​Rossz versek. Magyar film 97 perc, 2018. Értékelés: 10/10

A film bemutatója: december 27., de számos premier előtti vetítésen már december 8-tól elérhető.​​

(Muchicka László írása)​​





Soha még ennyi magyar film nem volt esélyes az Oscarra​​​​​​​​​

Az Oscar-díjakért folyó versenyben idén rekordszámú kategóriában van magyar esélyes: Nemes Jeles László Napszállta, Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő, Kovács István Ostrom, valamint Andrasev Nadja A nyalintás nesze és Bucsi Réka Solar Walk című alkotása.

​

​A Napszállta a legjobb idegennyelvű film kategóriában versenyez. Az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének új filmjét Amerikában az Oscar- és Golden Globe díjakért folyó verseny élvonalbeli játékosaként számon tartott Sony Pictures Classics forgalmazza – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap szerdán az MTI-vel.

​​
​​​​
​A Ruben Brandt, a gyűjtőt a legjobb egész estés animációs film Oscar-díjára nevezték. Milorad Krstic alkotása az első teljes egészében Filmalap támogatással készült animáció, amelynek amerikai forgalmazási jogait szintén a Sony Pictures Classics vette meg.

​​​

​

​Kovács István Filmalap támogatással készítette el a Színház- és Filmművészeti Egyetemen az Ostrom című diplomafilmjét, amelyért megkapta a Diák Oscar-díjat, így nevezhetővé vált az Oscar-díj rövidfilmes kategóriájába.

​

Andrasev Nadja A nyalintás nesze című műve Bodor Ádám Megbocsátás című novellája alapján készült, s elnyerte 2017-es New Orleans-i Filmfesztivál (NOFF) animációs fődíját. A NOFF úgynevezett “Oscar-kvalifikáló fesztivál”, vagyis amelyik rövidfilm itt nyer, az automatikusan nevezhetővé válik az Akadémia díjára.


Bucsi Réka nemzetközi csapattal, dán producerrel és Lukács Péter Benjámin hangdizájnerrel készítette el a Solar Walk című 21 perces animációját, amely Berlinalés debütálásakor elnyerte az Audi Short Film Award-ot. Nemrégiben az Oscar-kvalifikáló Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon kapta meg a Nelvana Grand Prize rövidfilmes fődíjat, s ezzel Oscar-esélyessé vált a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.​​​​​​​




A kritikusok szerint az eddigi legjobb Transformers film az Űrdongó!​​​​​​​​​​​​​​​​​

Idén karácsonykor kerül világszerte mozikba az új Transformers-mozifilm, az ​Űrdongó​​​​​​​​​​, amiről sokan már most úgy gondolják, hogy jobb, mint Michael Bay-ék eddigi öt óriásrobotos zúzása együttvéve! Már csak azért is, mert ez a film is ugyanúgy egy különc tinédzser és egy iszonyú pusztításra képes, de alapvetően barátságos harci gép nagy egymásra találásáról szóló comig of age-története, mint amilyen a lassan 20 éves Iron Giant​​ ​​(nálunk: Szuper haver) című animáció volt.​​​​

​​

A hivatalos szinopszis szerint az új Transformers-mozifilm évtizedekkel az eddigiek előtt, 1987-ben játszódik. Űrdongó szökevényként bujkál a Földön: egy piszkossárga, lerobbant bogárhátú Volkswagenként várja a jobb időket a kaliforniai tengerparton, egy kisváros roncstelepén. Itt él a lázadó tinilány, Charlie (Hailee Steinfeld​​​​​), aki nem igazán találja a helyét a világban, ám amikor a 18. születésnapjára megkapja élete első kocsiját (ami természetesen egy piszkossárga, lerobbant bogárhátú Volkswagen), hamar kiderül Charlie számára, hogy ez a járgány egyenesen az űrből, a polgárháború sújtotta Kibertron bolygóról jött! És az is, hogy a beszélni képtelen, de csupaszív Autobotot már nemcsak az amerikai hadsereg egyik vasalóállú tisztje ( őt alakítja a pankrátorból lett színész, John Cena​​​​​) keresi égen-földön, hanem az Autobotok ősi ellenfele, egy Blitzwing nevű, sugárhajtású repülővé átalakuló Álca, és annak gonosz kompániája is. 

​


​Wahlberg lánya zrikálja az anyját, és apu ebből profitál​​​​​​​​​​​​


Három testvért fogad örökbe Mark Wahlberg karaktere és felesége (Rose Byrne) az Instant család című filmben, amelynek bemutatását azért hozták előre, mert szokatlanul jól szerepelt a tesztvetítéseken. Amikor Wahlberget arról kérdezték, honnan merítette az ihletet a többgyerekes apa szerepében, kézenfekvő volt a válasz.



- Négy gyerekem van, és a nagyobbik lányom, Ella pont úgy kamaszodik, mint a filmben Lizzy (Isabela Moner – Sicario 2.). – Nem véletlen, hogy olyan jól sikerültek azok a jelenetek, ahol Lizzy veszekszik a filmbeli anyjával, én pedig mediátorként működök közre. Ez így volt a való életben is. A Megjött apuci 2. forgatása idején Ella kamaszodása éppen turbófokozatra kapcsolt, folyton zrikálta az anyját, erre mindig fölhívtak a forgatáson, hogy tegyek igazságot. Mivel a Megjött apuci 2-t ugyanaz a Sean Andres rendezte, aki az Instant család írója és rendezője, ezek a hármas veszekedések szinte egy az egyben bekerültek az új filmbe, ha már egyszer olyan jól sikerültek. Lényegében csak azt játszottam el, ami nem sokkal korábban velem megtörtént.​​

Margot Robbie imádta, hogy ronda Erzsébet királynő lehet​​​​
​​​​



Mire vágyhat egy fotómodell külsejű Oscar-jelölt színésznő? Természetesen arra, hogy ronda lehessen, mert ilyet nem lát mindennap a tükörben. Ezt meg is kapta Margot Robbie Két királynő című történelmi drámában, amelyben I. Erzsébetet alakítja. A Harper's Bazaar magazinnak mesélte el, milyen nagy élmény volt számára, hogy a forgatáson még a stábtagok is viszolyogtak tőle. „Három és fél órát dolgoztak rajtam a maszkosok és a kosztümösök, hogy átalakuljak Erzsébet királynővé, és amikor kiléptem a kamerák elé, mindenki visszahőkölt – meséli az ausztrál színésznő. – Mondtam nekik, hogy helló, hogy alakult a hétvége, de erre csak még furább arcot vágtak. Teljesen elidegenedtem mindenkitől, nagyon érdekes társadalmi kísérlet volt.”


A színésznő egyébként négy éve saját producercéget alapított férjével és két barátjukkal LuckyChap Entertainment néven, azzal a céllal, hogy erőteljes nőkről szóló filmeket készítsenek. A Stuart Mária és I. Erzsébet küzdelméről szóló Két királynő is ilyen, amelynek a rendezője is nő, Josie Rourke.

​​​Bevált A Grincs gonoszkodó reklámkampánya, 66 millió dollárt hozott a film​​


Törték a fejüket A Grincs marketingesei, lett egy ötletük, bejött, és most elégedettek lehetnek. Az lehetett a fő kérdés, hogyan lehet népszerűsíteni egy olyan animációs filmet, amelynek történetét mindenki kívülről ismeri Amerikában. Dr. Zeuss klasszikus meséje – A Grincs, aki ellopta a karácsonyt – minden háztartásban megvan, az 1966-os klasszikus rajzfilmet, mint nálunk a Reszkessetek, betörőket, minden karácsonykor leadják a tévéállomások, a Jim Carrey-vel készített 2000-es élőszereplős változat pedig úgyszintén nagyon népszerű. Az Illumination stúdió most készített egy felturbózott, 3D-s, a család minden generációját megszólító animációs változatot, de ez talán még kevés lett volna ahhoz, hogy a film 3 nap alatt 66 millió dollárt hozzon Észak-Amerikában. Kellett egy ötlet.




Az ötlet pedig az lett, hogy ha a Grincs undok, cinikus zöld manó, akkor legyen undok, cinikus, ráadásul testreszabott reklámkampánya, legalábbis a köztéri óriásplakátokon. Így aztán a somolygó Grincs azt üzente hetekkel a premier előtt például a mindig bedugult Time Squeare-en, hogy „Dudálj csak, attól majd biztos előbbre jutsz”. A Windy Citynek, azaz Szeles városnak becézett Chicagóban azon poénkodott, hogy „Vannak ám szelesebb városok is”. A New York-i metróban: „Nem baj, a következőt biztos elkapod”. Az iszonyatosan drága lakbérekkel operáló San Franciscóban és környékén: „Olyan olcsó itt a lakbér”, Los Angeles legforgalmasabb és mindig bedugult kereszteződésében pedig: „Imádom, amikor zöldre vált a lámpa és senki nem moccan”.


A plakátkampány hatalmas kommentcunamit váltott ki az interneten, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a nézők 18 százaléka a 18-24 éves, leginkább mozibajáró korosztályból került ki, amely egyébként kevésbé hajlamos animációs családi filmekre beülni.

A filmet forgalmazó Universal marketingfőnöke, Michael Moses elismerte, hogy a kampány drága és időigényes volt, mivel minden nagyvárosra külön szlogent kellett kitalálni, ráadásul októberben kellett trükkösen reklámozni egy tipikus karácsonyi filmet. De lám, megérte a fáradság.

​​​​​


Késsel a torkodon kényelmetlenül feszengsz az év egyik legjobb magyar filmjén ​​​​​​



Ujj Mészáros Károly filmje az utóbbi évek egyik legjobb magyar krimije/thrillere, főleg azért, mert jobban megdolgoztatja a nézőt. Az X – A rendszerből törölve szinte szöges ellentéte a rendező előző filmjének, a Liza, a rókatündérnek, viszont hasonlóan magas színvonalú.

Ujj Mészáros Károly több kollégáját „átmentette” a Liza, a rókatündérl, Bede Fazekas Szabolcs, Schmied Zoltán, Balsai Móni és Szabó Győző is szerepet kapott, a forgatókönyvet pedig ezúttal is Hegedűs Bálinttal együtt írták. Hiába a sok egyezés, a néző Csudapest helyett megkapja Budapestet, a magyar valóságot, egy szinte tökéletes thrillerbe/krimibe csomagolva. Bár a téma nem az utcán hever, a film üzenete a legégetőbb kérdéseinkre reagál, az „X-et lehetetlen csak krimiként nézni. Ez a valóság csak annyiban tér el a nap, mint nap látottaktól, hogy elképesztően van fényképezve és jobb a háttérzenéje is.



A képi világ lebilincselő, ha egy árva szó nem hangzana el, akkor is végig lehetne nézni a filmet, ráadásul a kamera néha olyan utakat jár be, hogy élmény minden egyes képkockája. A filmben sokszor feltűnik a „megfordított” Budapest képe, ami azon túl, hogy szintén gyönyörű, picit szájbarágóssá teszi a mondanivalót, miszerint feje tetejére állt a világ, az üldöző lett az üldözött és fordítva.
Az X – A rendszerből törölve alapvetően inkább bűnügyi film, pláne, hogy Ujj Mészáros Károly kimondottan a skandináv krimik irányvonalát akarta követni. A történet nem pusztán egy rendőrségi ügy felfejtéséről szól, mélyre hatol a szereplők lelkivilágában, jó adag társadalomkritikát megfogalmazva. Mint zsánerfilm, az egyik legjobb, ami az utóbbi években bűnügyi/krimi műfajban készült, tele van csavarokkal, izgalmas, feszült hangulatú, a színészek pedig szinte tökéletesen hajtják végre a feladatukat.

Az alaptörténet szerint több rejtélyes gyilkosság is történt Budapesten, amelyeket öngyilkosságnak álcáztak. A főszereplő, Éva ezek után nyomoz és bár megpróbálják megakadályozni, egyre mélyebbre jut a szövevényes ügyben, amelyben ő mint az egyik áldozat felesége is érintett.



Ujj Mészáros Károly filmjére azonban nem lehet csupán krimiként tekinteni, elsősorban azért, mert hol egészen konkrétan, hol csak jelzésként, de reagál a hazai politikai viszonyokra is (igaz, épp annyira, hogy akár le is lehessen ezt tagadni). A Molnár Áron által alakított anarchista fiú üzeneteit például bármelyik magyar kormányellenes tüntetésen osztogathatták volna.

A film körülbelül kétharmadánál már lehet tudni, hogy az a rossz, akiben nagyon meg kellene bíznunk, nem feltétlenül az utcai zavargók között kell keresni a legkártékonyabb embereket.

A politikai utalások a tüntetők által nyomtatott/osztogatott feliratok esetében egészen konkrétan megjelennek, de többször előjön a máig tisztázatlan kilencvenes évekbeli olajbotrány is, de csak jelzésként szolgál: vannak részeredmények, kicsit talán mindig közelebb kerülünk az igazsághoz, de a végső megoldás egyelőre láthatatlan. Ha megmenthetjük saját vagy hozzátartozóink bőrét, kevesebbel is beérjük.

A főszereplő, Éva (Balsai Móni) lánya például közvetve a hatalom áldozatává válik, minden megaláztatást el kell tűrnie a befolyásos apuka gyermekétől, már az öngyilkosság gondolatáig is eljut, végül azonban nem vet véget az életének. A problémái nem szűnnek meg, csak enyhülnek, mint a tünetek Éva pánikrohamai esetében. A film elején picit zavaró, már-már idegesítő, ahogy a főszereplő rohamát en bloc ránk zúdítják, ráadásul nagyon hangosan, de ez is kell ahhoz, hogy aztán érezzük, milyen az, ha megszűnik. Mármint a zihálás, nem a betegség.

​

Éva nagy eredményeket ér el a nyomozás során is, az aktát viszont nem zárhatja le, Budapest a film végére egy kicsit ferdébb lesz, de nem vesz 180 fokos fordulatot.

A film több kérdést tesz fel, mint ahány választ ad, így kicsit jobban megdolgoztatja a nézőt és nem csak azért, mert Ujj Mészáros Károly filmje a történet és az audiovizuális ingerek miatt szinte végig fojtogató légkört teremt. A film végére ugyan feloldódik ez a nyomasztó hangulat, már-már békések a záró képsorok, de ez csak még rémisztőbbé teszi az élményt, hisz azt mutatja, mindenki képes a vádalkura, még, ha ezt magának sem vallja be.​​

Oscarra nevezték a RUBEN BRANDT, A GYŰJTŐ c. magyar filmet​​

A Magyarországon élő Milorad Kristić rendezte film egyenlőre a 25-ös listára került be, ez még nem jelölés, de fontos mérföldkő!
A film magyarországi bemutatója november 15-én lesz, a P'Art Moziban szeptember elején
sokan láthatták már a premier előtti vetítésen.

​Ruben Brandt, a gyűjtő a magyar animáció régi adósságát törleszti, egy igazi alkotóműhely jött létre a nagyköltségvetésű film körül. Milorad Krstić egyedi látványvilágú akció-thrillerében az egész világot bejárjuk egy olyan utazással, amely percenként okoz újabb és újabb meglepetéseket.



Egy különös rablássorozat rázza meg a világ leghíresebb múzeumait: egy rejtélyes bűnbanda egymás után szerzi meg a legértékesebb képeket. Hiába minden óvintézkedés, semmi sem akadályozhatja meg a Gyűjtőt és csapatát az újabb festmények ellopásában, a rendőrség pedig tehetetlen. Csupán Kowalski, a washingtoni magánnyomozó veszi észre, hogy mi a közös az ellopott műtárgyakban, de az ő élete is veszélybe kerül, amikor beleszeret a rablóbanda femme fatale-jába, Mimibe. A pánikba esett biztosítótársaságok százmillió dollár jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, ezt hallva pedig az alvilág is bekapcsolódik a macska-egér játékba, mindent elsöprő lavinát indítva el.​​​​



Megint sikerült a botránykeltés Lars von Triernek​​



Száznál is több dühös néző hagyta el a termet Lars von Trier új filmjének premierjén a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Hétfőn este volt a dán botrányrendező új alkotásának, A ház, amit Jack épített című sorozatgyilkosos thrillernek a világpremierje Cannes-ban. A filmnek aznap hozták nyilvánosságra az első hivatalos előzetesét, ahogy sokat lehetett már olvasni is róla – például azt, hogy maga Trier előzetesen azt állította: ez az eddigi legbrutálisabb műve.


​Ennek ellenére sokakat értek felkészületlenül a vetítésen látottak, és sóhajok, szitkozódások közepette tömegek vonultak ki a fesztiválpalotából, ahol az esemény zajlott.

Elsősorban az a jelenet vette igénybe a nézőket, amikor a Matt Dillon által alakított főhős rálő egy vadászpuskával két kisgyermekre, akiknek a feje konkrétan lerepül a lövéstől – ekkor több tucatnyian távoztak egyszerre a közönség soraiból, dühödten vagy maguk elé mormogva. A film végére ennek köszönhetően a karzat fele kiürült, Trier azonban ennek ellenére álló ovációt kapott azoktól, akik kibírták a végéig.


Az idén ősszel hazánkban is bemutatandó A ház, amit Jack épített egy sorozatgyilkos fejlődéstörténete, akit tizenkét éven és öt gyilkosságon át követünk. Ennek során a film részletesen és igen szemléletesen mutatja be, ahogy a címszereplő megcsonkítja és megfojtja áldozatait, de a mű nem nélkülözi a bizarr humort és a filozófiai mondanivalót sem.​​

10 érdekesség az 54 éves My Fair Ladyről​​​​


 Pontosan 54 éve, 1964. október 21-én mutatták be Amerikában a hatalmas sikert arató My Fair Lady című filmet. Egybegyűjtöttünk néhány érdekességet az évfordulóra, és megemlékezünk a női főszereplőről, Audrey Hepburnről is.

      

Az egyik leghíresebb magyar származású amerikai filmes, George Cukor egész karrierje alatt előszeretettel vitt vászonra irodalmi és színpadi műveket. A hatvanas évek első felében George Bernard Shaw Pygmalionjának filmre alkalmazásával is megbízták, a többi pedig történelem: 1964. október 21-én, 54 évvel ezelőtt mozikba került adaptációja, a kritika és a közönség által egyaránt rajongva fogadott My fair Lady című filmmusical, a varázslat pedig azóta is tart – közel öt és fél évtized után a mű mit sem vesztett fényéből.

A történetet mindenki ismeri: az arisztokrata származású, megrögzött agglegény nyelvészprofesszor, Higgins fogadásból úrilányt farag a csúnya kiejtéssel beszélő virágáruslányból, a hölgy pedig természetesen gyönyörű, és beleszeret a professzorba, aztán a film végére a férfi is rájön, hogy nem tudja elképzelni az életét a tanítványa nélkül. Ugyanígy tisztában van mindenki azzal is, hogy Eliza Doolittle szerepét Audrey Hepburn kapta, Higgins professzort pedig Rex Harrison játszotta, hiszen legendás alakításokról van szó.

Ezt a 10 dolgot viszont talán még a legnagyobb rajongók sem tudják a filmről:

  • Harry Higgins szerepét felajánlották Cary Grantnek, Laurence Olivier-nek, R

P'Art Mozi

Címünk: Szentendre, Duna korzó 18.
Telefon: +36 26 777010
E-mail: partmozi@szentendre.hu