Most már két kultfilmje is lesz a mostani koraharmincasoknak: a VAN és a Rossz versek​​​​​

Reisz Gábornak összejött az újrázás, a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlan után újabb korszakos filmet készített. A Rossz versek személyes, humoros és elképesztő formavilágú film lett.​​​​

Reisz Gábor négy évvel ezelőtt a VAN valami furcsa és megmagyarázhatatlannal rátapintott valami nagyon élőre és lélegzőre. A napjaink Budapestjén élő késő-húszas, kora-harmincas generáció filmjét forgatta le, amelynek tagjai részint még mindig anyjuk emlőjén lógnak, nem tudnak teljesen leválni és kicsit kilátástalan a jövőképük. Mindezt bájos, szívbemarkoló humorral, rengeteg öniróniával és égető egzisztenciális kérdésekkel teszi egy szakítás feldolgozásán keresztül, amelyben a legtöbb néző felismeri saját magát.​​

A Rossz versek, Reisz második alkotása kicsit testvérfilm, ugyanis Budapest ugyanúgy fontos szereplő, nemcsak díszlet, a vezérmotívum pedig ugyanúgy egy szakítás.

Viszont mégsem egy copy+paste-elt, több pénzből, de jobban elkészített film.​​



A filmművészetben nem egyedülálló, hogy egy rendező a következő produkciójában is magával viszi előző alkotása alapmotívumait, mert annyi minden ragad benne. Ezt tette Szabó István az Álmodozások korában és az Apában, vagy Woody Allen az Annie Hallban, illetve a Manhattanben. (Részint idekívánkozik Nemes Jeles László Napszálltája is, amely ugyan nem témájában, hanem megvalósításában lett újrahasznosított, arról itt írtunk bővebben).

A Rossz versek egyébként azért sem újra felböfögése, megidézése a VAN-nak, mert más a stílusa, ha úgy tetszik, egy filmnyelvi bravúr. Asszociatív film, amelyben a vezérszál mellett (a 33 éves Merthner Tamás szakít a Párizsban ösztöndíjat töltő barátnőjével, Annával) legalább ugyanolyan fontosak az emlékek, amelyek körbejárják, mi is az a szerelem, ha létezik egyáltalán. Mindezt úgy éri el, hogy a Rossz versek elképesztő mennyiségű,

száznál is több helyszínen forgott és 180 jelenetet tartalmaz (maga a film 97 perces).

Ez valószínűleg szörnyen ködösen hangzik, és tényleg csak a megnézésekor nyer értelmet, de megnyugtatok mindenkit, nem lilaködös művészfilmről van szó. Olyan audiovizuális parádé a Rossz versek, aminek pont a külcsínje adja az igazi ízét, a VAN-ból jól ismert életszagú helyzetekből adódó humor mellett. Reisz játszik az idősíkokkal, a filmes utalásokkal, a műfajokkal, miközben ízig-vérig személyes és közvetlen marad.

​​​




​

A személyességhez az is sokat hozzátesz, hogy a főszereplő Merthner Tamás felnőtt énjét maga Reisz Gábor alakítja és ő narrálja a történetet is. Ez az utazás viszont nemcsak napjaink Budapestjét mutatja be, hanem a kilencvenes évekét is, az emlékekből pedig egy olyan háló alakul ki, amelynek a végeredménye valamiféle közös emlékezet. Ami nem idealizált, nem nyálszagú nosztalgikus lepellel bevont, hanem élő. Szadista informatika-tanárok, Szomszédok-hommage, lányvécében lopott csókok, béna óriásplakátok, ciki házibulik a nagyszülőkkel, helyi bolondok a 4-6 villamoson, kiüresedett vízilabda edzők és persze rossz versek jellemzik.

Az egészet pedig összeköti az a mágikus realizmus, ami már a VAN-ban is csodálatos volt, és amit ezúttal is sikerült jól megidézni.

Ugyanúgy hangsúlyos a zene, amit a professzionális zenészekből alakult VAN Filmzenekar alkotott, amely jócskán hozzátesz a látottakhoz, sőt, a Soundcloudon és Spotify-on egyaránt hallgatható tracklist még ki is egészíti a Rossz verseket, lévén, hogy közülük néhány nem vagy nem is úgy került a filmbe.





Jó látni, hogy a VAN nemcsak egy egyszeri és megismételhetetlen, a csillagok kedvező együtt állása során létrejött produkció, hanem van ott még, ahonnan jött. Ráadásul egy olyan formavilágban előadva, amihez csak tessék-lássék módon lehet audiovizuális mankókat találni. Talán leginkább a már említett Annie Hall és az Egy makulátlan elme örök ragyogása bizonyos elemei állnak hozzá a legközelebb, de ilyen filmet még nem láttál.

Ráadásul azzal, hogy nem szívességkártyák garmadájából és elhanyagolható mértékű filmalapos támogatásból készült, mint a VAN, a büdzsé lehetőséget adott arra, hogy olyan jelenetek készüljenek, melyek már az ajánlóban is feltűnően viccesek. Friss, üde, vidám, és ami nem elhanyagolható: simán többször nézős film.

Ha nem is okoz akkora katarzist, mint a VAN, öröm nézni, hogy léteznek ilyen filmek. Vagy több ilyennek kéne készülnie, vagy Reisz Gábort kéne valahogy klónozni.



​​Rossz versek. Magyar film 97 perc, 2018. Értékelés: 10/10

A film bemutatója: december 27., de számos premier előtti vetítésen már december 8-tól elérhető.​​

(Muchicka László írása)​​





Soha még ennyi magyar film nem volt esélyes az Oscarra​​​​​​​​​

Az Oscar-díjakért folyó versenyben idén rekordszámú kategóriában van magyar esélyes: Nemes Jeles László Napszállta, Milorad Krstic Ruben Brandt, a gyűjtő, Kovács István Ostrom, valamint Andrasev Nadja A nyalintás nesze és Bucsi Réka Solar Walk című alkotása.

​

​A Napszállta a legjobb idegennyelvű film kategóriában versenyez. Az Oscar-díjas Saul fia rendezőjének új filmjét Amerikában az Oscar- és Golden Globe díjakért folyó verseny élvonalbeli játékosaként számon tartott Sony Pictures Classics forgalmazza – közölte a Magyar Nemzeti Filmalap szerdán az MTI-vel.

​​
​​​​
​A Ruben Brandt, a gyűjtőt a legjobb egész estés animációs film Oscar-díjára nevezték. Milorad Krstic alkotása az első teljes egészében Filmalap támogatással készült animáció, amelynek amerikai forgalmazási jogait szintén a Sony Pictures Classics vette meg.

​​​

​

​Kovács István Filmalap támogatással készítette el a Színház- és Filmművészeti Egyetemen az Ostrom című diplomafilmjét, amelyért megkapta a Diák Oscar-díjat, így nevezhetővé vált az Oscar-díj rövidfilmes kategóriájába.

​

Andrasev Nadja A nyalintás nesze című műve Bodor Ádám Megbocsátás című novellája alapján készült, s elnyerte 2017-es New Orleans-i Filmfesztivál (NOFF) animációs fődíját. A NOFF úgynevezett “Oscar-kvalifikáló fesztivál”, vagyis amelyik rövidfilm itt nyer, az automatikusan nevezhetővé válik az Akadémia díjára.


Bucsi Réka nemzetközi csapattal, dán producerrel és Lukács Péter Benjámin hangdizájnerrel készítette el a Solar Walk című 21 perces animációját, amely Berlinalés debütálásakor elnyerte az Audi Short Film Award-ot. Nemrégiben az Oscar-kvalifikáló Ottawai Nemzetközi Animációs Fesztiválon kapta meg a Nelvana Grand Prize rövidfilmes fődíjat, s ezzel Oscar-esélyessé vált a legjobb animációs rövidfilm kategóriában.​​​​​​​




A kritikusok szerint az eddigi legjobb Transformers film az Űrdongó!​​​​​​​​​​​​​​​​​

Idén karácsonykor kerül világszerte mozikba az új Transformers-mozifilm, az ​Űrdongó​​​​​​​​​​, amiről sokan már most úgy gondolják, hogy jobb, mint Michael Bay-ék eddigi öt óriásrobotos zúzása együttvéve! Már csak azért is, mert ez a film is ugyanúgy egy különc tinédzser és egy iszonyú pusztításra képes, de alapvetően barátságos harci gép nagy egymásra találásáról szóló comig of age-története, mint amilyen a lassan 20 éves Iron Giant​​ ​​(nálunk: Szuper haver) című animáció volt.​​​​

​​

A hivatalos szinopszis szerint az új Transformers-mozifilm évtizedekkel az eddigiek előtt, 1987-ben játszódik. Űrdongó szökevényként bujkál a Földön: egy piszkossárga, lerobbant bogárhátú Volkswagenként várja a jobb időket a kaliforniai tengerparton, egy kisváros roncstelepén. Itt él a lázadó tinilány, Charlie (Hailee Steinfeld​​​​​), aki nem igazán találja a helyét a világban, ám amikor a 18. születésnapjára megkapja élete első kocsiját (ami természetesen egy piszkossárga, lerobbant bogárhátú Volkswagen), hamar kiderül Charlie számára, hogy ez a járgány egyenesen az űrből, a polgárháború sújtotta Kibertron bolygóról jött! És az is, hogy a beszélni képtelen, de csupaszív Autobotot már nemcsak az amerikai hadsereg egyik vasalóállú tisztje ( őt alakítja a pankrátorból lett színész, John Cena​​​​​) keresi égen-földön, hanem az Autobotok ősi ellenfele, egy Blitzwing nevű, sugárhajtású repülővé átalakuló Álca, és annak gonosz kompániája is. 

​


​Wahlberg lánya zrikálja az anyját, és apu ebből profitál​​​​​​​​​​​​


Három testvért fogad örökbe Mark Wahlberg karaktere és felesége (Rose Byrne) az Instant család című filmben, amelynek bemutatását azért hozták előre, mert szokatlanul jól szerepelt a tesztvetítéseken. Amikor Wahlberget arról kérdezték, honnan merítette az ihletet a többgyerekes apa szerepében, kézenfekvő volt a válasz.



- Négy gyerekem van, és a nagyobbik lányom, Ella pont úgy kamaszodik, mint a filmben Lizzy (Isabela Moner – Sicario 2.). – Nem véletlen, hogy olyan jól sikerültek azok a jelenetek, ahol Lizzy veszekszik a filmbeli anyjával, én pedig mediátorként működök közre. Ez így volt a való életben is. A Megjött apuci 2. forgatása idején Ella kamaszodása éppen turbófokozatra kapcsolt, folyton zrikálta az anyját, erre mindig fölhívtak a forgatáson, hogy tegyek igazságot. Mivel a Megjött apuci 2-t ugyanaz a Sean Andres rendezte, aki az Instant család írója és rendezője, ezek a hármas veszekedések szinte egy az egyben bekerültek az új filmbe, ha már egyszer olyan jól sikerültek. Lényegében csak azt játszottam el, ami nem sokkal korábban velem megtörtént.​​

Margot Robbie imádta, hogy ronda Erzsébet királynő lehet​​​​
​​​​



Mire vágyhat egy fotómodell külsejű Oscar-jelölt színésznő? Természetesen arra, hogy ronda lehessen, mert ilyet nem lát mindennap a tükörben. Ezt meg is kapta Margot Robbie Két királynő című történelmi drámában, amelyben I. Erzsébetet alakítja. A Harper's Bazaar magazinnak mesélte el, milyen nagy élmény volt számára, hogy a forgatáson még a stábtagok is viszolyogtak tőle. „Három és fél órát dolgoztak rajtam a maszkosok és a kosztümösök, hogy átalakuljak Erzsébet királynővé, és amikor kiléptem a kamerák elé, mindenki visszahőkölt – meséli az ausztrál színésznő. – Mondtam nekik, hogy helló, hogy alakult a hétvége, de erre csak még furább arcot vágtak. Teljesen elidegenedtem mindenkitől, nagyon érdekes társadalmi kísérlet volt.”


A színésznő egyébként négy éve saját producercéget alapított férjével és két barátjukkal LuckyChap Entertainment néven, azzal a céllal, hogy erőteljes nőkről szóló filmeket készítsenek. A Stuart Mária és I. Erzsébet küzdelméről szóló Két királynő is ilyen, amelynek a rendezője is nő, Josie Rourke.

​​​Bevált A Grincs gonoszkodó reklámkampánya, 66 millió dollárt hozott a film​​


Törték a fejüket A Grincs marketingesei, lett egy ötletük, bejött, és most elégedettek lehetnek. Az lehetett a fő kérdés, hogyan lehet népszerűsíteni egy olyan animációs filmet, amelynek történetét mindenki kívülről ismeri Amerikában. Dr. Zeuss klasszikus meséje – A Grincs, aki ellopta a karácsonyt – minden háztartásban megvan, az 1966-os klasszikus rajzfilmet, mint nálunk a Reszkessetek, betörőket, minden karácsonykor leadják a tévéállomások, a Jim Carrey-vel készített 2000-es élőszereplős változat pedig úgyszintén nagyon népszerű. Az Illumination stúdió most készített egy felturbózott, 3D-s, a család minden generációját megszólító animációs változatot, de ez talán még kevés lett volna ahhoz, hogy a film 3 nap alatt 66 millió dollárt hozzon Észak-Amerikában. Kellett egy ötlet.




Az ötlet pedig az lett, hogy ha a Grincs undok, cinikus zöld manó, akkor legyen undok, cinikus, ráadásul testreszabott reklámkampánya, legalábbis a köztéri óriásplakátokon. Így aztán a somolygó Grincs azt üzente hetekkel a premier előtt például a mindig bedugult Time Squeare-en, hogy „Dudálj csak, attól majd biztos előbbre jutsz”. A Windy Citynek, azaz Szeles városnak becézett Chicagóban azon poénkodott, hogy „Vannak ám szelesebb városok is”. A New York-i metróban: „Nem baj, a következőt biztos elkapod”. Az iszonyatosan drága lakbérekkel operáló San Franciscóban és környékén: „Olyan olcsó itt a lakbér”, Los Angeles legforgalmasabb és mindig bedugult kereszteződésében pedig: „Imádom, amikor zöldre vált a lámpa és senki nem moccan”.


A plakátkampány hatalmas kommentcunamit váltott ki az interneten, és valószínűleg ennek köszönhető, hogy a nézők 18 százaléka a 18-24 éves, leginkább mozibajáró korosztályból került ki, amely egyébként kevésbé hajlamos animációs családi filmekre beülni.

A filmet forgalmazó Universal marketingfőnöke, Michael Moses elismerte, hogy a kampány drága és időigényes volt, mivel minden nagyvárosra külön szlogent kellett kitalálni, ráadásul októberben kellett trükkösen reklámozni egy tipikus karácsonyi filmet. De lám, megérte a fáradság.

​​​​​


Késsel a torkodon kényelmetlenül feszengsz az év egyik legjobb magyar filmjén ​​​​​​



Ujj Mészáros Károly filmje az utóbbi évek egyik legjobb magyar krimije/thrillere, főleg azért, mert jobban megdolgoztatja a nézőt. Az X – A rendszerből törölve szinte szöges ellentéte a rendező előző filmjének, a Liza, a rókatündérnek, viszont hasonlóan magas színvonalú.

Ujj Mészáros Károly több kollégáját „átmentette” a Liza, a rókatündérl, Bede Fazekas Szabolcs, Schmied Zoltán, Balsai Móni és Szabó Győző is szerepet kapott, a forgatókönyvet pedig ezúttal is Hegedűs Bálinttal együtt írták. Hiába a sok egyezés, a néző Csudapest helyett megkapja Budapestet, a magyar valóságot, egy szinte tökéletes thrillerbe/krimibe csomagolva. Bár a téma nem az utcán hever, a film üzenete a legégetőbb kérdéseinkre reagál, az „X-et lehetetlen csak krimiként nézni. Ez a valóság csak annyiban tér el a nap, mint nap látottaktól, hogy elképesztően van fényképezve és jobb a háttérzenéje is.



A képi világ lebilincselő, ha egy árva szó nem hangzana el, akkor is végig lehetne nézni a filmet, ráadásul a kamera néha olyan utakat jár be, hogy élmény minden egyes képkockája. A filmben sokszor feltűnik a „megfordított” Budapest képe, ami azon túl, hogy szintén gyönyörű, picit szájbarágóssá teszi a mondanivalót, miszerint feje tetejére állt a világ, az üldöző lett az üldözött és fordítva.
Az X – A rendszerből törölve alapvetően inkább bűnügyi film, pláne, hogy Ujj Mészáros Károly kimondottan a skandináv krimik irányvonalát akarta követni. A történet nem pusztán egy rendőrségi ügy felfejtéséről szól, mélyre hatol a szereplők lelkivilágában, jó adag társadalomkritikát megfogalmazva. Mint zsánerfilm, az egyik legjobb, ami az utóbbi években bűnügyi/krimi műfajban készült, tele van csavarokkal, izgalmas, feszült hangulatú, a színészek pedig szinte tökéletesen hajtják végre a feladatukat.

Az alaptörténet szerint több rejtélyes gyilkosság is történt Budapesten, amelyeket öngyilkosságnak álcáztak. A főszereplő, Éva ezek után nyomoz és bár megpróbálják megakadályozni, egyre mélyebbre jut a szövevényes ügyben, amelyben ő mint az egyik áldozat felesége is érintett.



Ujj Mészáros Károly filmjére azonban nem lehet csupán krimiként tekinteni, elsősorban azért, mert hol egészen konkrétan, hol csak jelzésként, de reagál a hazai politikai viszonyokra is (igaz, épp annyira, hogy akár le is lehessen ezt tagadni). A Molnár Áron által alakított anarchista fiú üzeneteit például bármelyik magyar kormányellenes tüntetésen osztogathatták volna.

A film körülbelül kétharmadánál már lehet tudni, hogy az a rossz, akiben nagyon meg kellene bíznunk, nem feltétlenül az utcai zavargók között kell keresni a legkártékonyabb embereket.

A politikai utalások a tüntetők által nyomtatott/osztogatott feliratok esetében egészen konkrétan megjelennek, de többször előjön a máig tisztázatlan kilencvenes évekbeli olajbotrány is, de csak jelzésként szolgál: vannak részeredmények, kicsit talán mindig közelebb kerülünk az igazsághoz, de a végső megoldás egyelőre láthatatlan. Ha megmenthetjük saját vagy hozzátartozóink bőrét, kevesebbel is beérjük.

A főszereplő, Éva (Balsai Móni) lánya például közvetve a hatalom áldozatává válik, minden megaláztatást el kell tűrnie a befolyásos apuka gyermekétől, már az öngyilkosság gondolatáig is eljut, végül azonban nem vet véget az életének. A problémái nem szűnnek meg, csak enyhülnek, mint a tünetek Éva pánikrohamai esetében. A film elején picit zavaró, már-már idegesítő, ahogy a főszereplő rohamát en bloc ránk zúdítják, ráadásul nagyon hangosan, de ez is kell ahhoz, hogy aztán érezzük, milyen az, ha megszűnik. Mármint a zihálás, nem a betegség.

​

Éva nagy eredményeket ér el a nyomozás során is, az aktát viszont nem zárhatja le, Budapest a film végére egy kicsit ferdébb lesz, de nem vesz 180 fokos fordulatot.

A film több kérdést tesz fel, mint ahány választ ad, így kicsit jobban megdolgoztatja a nézőt és nem csak azért, mert Ujj Mészáros Károly filmje a történet és az audiovizuális ingerek miatt szinte végig fojtogató légkört teremt. A film végére ugyan feloldódik ez a nyomasztó hangulat, már-már békések a záró képsorok, de ez csak még rémisztőbbé teszi az élményt, hisz azt mutatja, mindenki képes a vádalkura, még, ha ezt magának sem vallja be.​​

Oscarra nevezték a RUBEN BRANDT, A GYŰJTŐ c. magyar filmet​​

A Magyarországon élő Milorad Kristić rendezte film egyenlőre a 25-ös listára került be, ez még nem jelölés, de fontos mérföldkő!
A film magyarországi bemutatója november 15-én lesz, a P'Art Moziban szeptember elején
sokan láthatták már a premier előtti vetítésen.

​Ruben Brandt, a gyűjtő a magyar animáció régi adósságát törleszti, egy igazi alkotóműhely jött létre a nagyköltségvetésű film körül. Milorad Krstić egyedi látványvilágú akció-thrillerében az egész világot bejárjuk egy olyan utazással, amely percenként okoz újabb és újabb meglepetéseket.



Egy különös rablássorozat rázza meg a világ leghíresebb múzeumait: egy rejtélyes bűnbanda egymás után szerzi meg a legértékesebb képeket. Hiába minden óvintézkedés, semmi sem akadályozhatja meg a Gyűjtőt és csapatát az újabb festmények ellopásában, a rendőrség pedig tehetetlen. Csupán Kowalski, a washingtoni magánnyomozó veszi észre, hogy mi a közös az ellopott műtárgyakban, de az ő élete is veszélybe kerül, amikor beleszeret a rablóbanda femme fatale-jába, Mimibe. A pánikba esett biztosítótársaságok százmillió dollár jutalmat ajánlanak a nyomravezetőnek, ezt hallva pedig az alvilág is bekapcsolódik a macska-egér játékba, mindent elsöprő lavinát indítva el.​​​​



Megint sikerült a botránykeltés Lars von Triernek​​



Száznál is több dühös néző hagyta el a termet Lars von Trier új filmjének premierjén a Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon.

Hétfőn este volt a dán botrányrendező új alkotásának, A ház, amit Jack épített című sorozatgyilkosos thrillernek a világpremierje Cannes-ban. A filmnek aznap hozták nyilvánosságra az első hivatalos előzetesét, ahogy sokat lehetett már olvasni is róla – például azt, hogy maga Trier előzetesen azt állította: ez az eddigi legbrutálisabb műve.


​Ennek ellenére sokakat értek felkészületlenül a vetítésen látottak, és sóhajok, szitkozódások közepette tömegek vonultak ki a fesztiválpalotából, ahol az esemény zajlott.

Elsősorban az a jelenet vette igénybe a nézőket, amikor a Matt Dillon által alakított főhős rálő egy vadászpuskával két kisgyermekre, akiknek a feje konkrétan lerepül a lövéstől – ekkor több tucatnyian távoztak egyszerre a közönség soraiból, dühödten vagy maguk elé mormogva. A film végére ennek köszönhetően a karzat fele kiürült, Trier azonban ennek ellenére álló ovációt kapott azoktól, akik kibírták a végéig.


Az idén ősszel hazánkban is bemutatandó A ház, amit Jack épített egy sorozatgyilkos fejlődéstörténete, akit tizenkét éven és öt gyilkosságon át követünk. Ennek során a film részletesen és igen szemléletesen mutatja be, ahogy a címszereplő megcsonkítja és megfojtja áldozatait, de a mű nem nélkülözi a bizarr humort és a filozófiai mondanivalót sem.​​

10 érdekesség az 54 éves My Fair Ladyről​​​​


 Pontosan 54 éve, 1964. október 21-én mutatták be Amerikában a hatalmas sikert arató My Fair Lady című filmet. Egybegyűjtöttünk néhány érdekességet az évfordulóra, és megemlékezünk a női főszereplőről, Audrey Hepburnről is.

      

Az egyik leghíresebb magyar származású amerikai filmes, George Cukor egész karrierje alatt előszeretettel vitt vászonra irodalmi és színpadi műveket. A hatvanas évek első felében George Bernard Shaw Pygmalionjának filmre alkalmazásával is megbízták, a többi pedig történelem: 1964. október 21-én, 54 évvel ezelőtt mozikba került adaptációja, a kritika és a közönség által egyaránt rajongva fogadott My fair Lady című filmmusical, a varázslat pedig azóta is tart – közel öt és fél évtized után a mű mit sem vesztett fényéből.

A történetet mindenki ismeri: az arisztokrata származású, megrögzött agglegény nyelvészprofesszor, Higgins fogadásból úrilányt farag a csúnya kiejtéssel beszélő virágáruslányból, a hölgy pedig természetesen gyönyörű, és beleszeret a professzorba, aztán a film végére a férfi is rájön, hogy nem tudja elképzelni az életét a tanítványa nélkül. Ugyanígy tisztában van mindenki azzal is, hogy Eliza Doolittle szerepét Audrey Hepburn kapta, Higgins professzort pedig Rex Harrison játszotta, hiszen legendás alakításokról van szó.

Ezt a 10 dolgot viszont talán még a legnagyobb rajongók sem tudják a filmről:

  • Harry Higgins szerepét felajánlották Cary Grantnek, Laurence Olivier-nek, Richard Burtonnek és Peter O’Toole-nak is, ám egyikük sem vállalta, így landolt végül Rex Harrisonnál, aki már a Broadwayn is alakította a figurát.
  • Audrey Hepburn legnagyobb bánatára a betétdalokat nem ő, hanem egy énekesnő, Marni Nixon énekelte fel – sokak szerint éppen ezért nem kapott Audrey Oscart Eliza szerepéért.
    
    
    
    • Nagyon kínos, de a film stáblistájáról valahogy lemaradt a zenei felvételeknél a zenekart vezénylő André Previn karmester neve, pedig Oscar-díjat is kapott ezért a munkájáért.
    • Ahhoz, hogy élethűen alakítsa Eliza Doolittle-t, Audrey Hepburn táncolni tanult, és nyelvórákat is vett a Kaliforniai Egyetem fonetikaprofesszorától, Peter Ladefogedtől, melyek során a kelet-londoni cockney akcentust tanulmányozta.
    • Eliza bőrébe bújni nem is volt olyan könnyű: mindennap Audrey Hepburn ment a legkorábban sminkelni, hogy hosszadalmas munkával jól összekoszolják a forgatásra, és a haját is bekenjék, hogy zsírosnak látszódjon.
    • Bár Hepburn nem kapott Oscart Eliza Doolittle szerepéért, a férfi főszereplőnek ő maga nyújtotta át a kitüntetést. Sokan azt hitték, meg sem jeleneik az Oscar-gálán, de a színésznő nagyon profin és sportszerűen viselkedett.

    • Cecil Beaton díszlettervező szerette volna elérni, hogy a hitelesség kedvéért Londonban forgassanak, ám Jack L. Warner producer nem volt hajlandó kimozdulni a stúdióból, és miután George Cukor is őt támogatta, a film összes jelenete stúdióban lett felvéve. A díszlet viszont annyira jól sikerült, hogy ezt alig lehet észrevenni.
    • A két főszereplő között korántsem volt felhőtlen a viszony a forgatás alatt, mert Rex Harrison azt szerette volna, ha a filmben is broadwayi partnere, Julie Andrews játszik vele, azonban Audrey-t nem tudta kigolyózni a produkcióból.


    • A film a Warner Brothers addigi legnagyobb sikerét hozta: 17 milliós költségvetés mellett 72 millió amerikai dollár volt a bevétele.
    • Eredetileg nem George Cukort akarták felkérni a film megrendezésére, de mivel az első kiszemelt gázsija túl magas lett volna, mégis ő kapta a feladatot.


    Paolo Sorrentino hazatért

    Az Oscar-díjas A nagy szépség, az Ifjúság, valamint Az ifjú pápa rendezője visszatért Olaszországba, hogy leforgassa az olasz Wall Streetfarkasát, Silvio Berlusconival a középpontban.


    Toni Servillo formálja meg Olaszország legellentmondásosabb személyiségét, a többszörös miniszterelnök médiamogult, aki egyben hazája leggazdagabb embere. Hiába bukott meg számos alkalommal a kormánya, hiába vádolták meg a legkülönfélébb ügyekben, hiába váltak az általa szervezett „unga-bunga” partik világszerte ismertté, Berlusconi mindig talpra állt és sokak szemében idollá, a siker példaképévé vált.


    Sorrentino a tőle megszokott vizualitással, rengeteg zenével és humorral mutatja be az életkoráról tudomást sem vevő Berlusconit, milliók elérhetetlen bálványát, valamint a körülötte legyeskedő holdudvart: a felkapaszkodni vágyókat, a hatalmi játszmákat folytató elitet és az őket csodáló fiatal lányokat.

    Idris Elba is Taylor Swift kandúrja lesz


    Az angol színész is csatlakozott a Macskák című musical filmadaptációjának színészcsapatához. Elbát egy ideig a következő James Bondkét tartották számon, mivel Daniel Craig öt filmre szóló mandátuma lejár, aztán kiderült: sem ő, sem a producerek nem rajonganak az ötletért. A Macskákban olyan nagy nevek lesznek a színész partnerei, mint Taylor Swift, az Oscar-jelölt Ian McKellen (A Gyűrűk Ura) és az Oscar-díjas Jennifer Hudson (Dreamgirls). A rendező az Oscar-díjas Tom Hooper (A király beszéde), a producerek között pedig ott van Steven Spielberg és a musical szerzője, Andrew Lloyd Webber is. Úgy tűnik, ennyi húzónévvel bukni nem lehet.


    Idris Elba jelenleg Dwayne Johnsonnal és Jason Stathammel forgatja a Hobbs és Shaw című akciófilmet, amely a Halálos iramban sorozat spinoffja.

    Perelnek Dwayne Johnson és Jason Statham közös filmje miatt


    Neal Moritz producer beperelte a Universal stúdiót. Szerinte szóbeli megállapodás született arról, hogy ő lesz a Hobbs és Shaw című akciófilm vezető producere, ami nem valósult meg, miközben a produkció forgatása már megkezdődött. A periratban Moritz azt követeli, hogy vagy helyezzék vissza az őt megillető pozícióba a megfelelő javadalmazással, vagy a stúdió fizessen több tízmillió dollárt.
    Hobbs és Show a hihetetlen sikerű Halálos iramban-sorozat spinoffja, azaz olyan epizód, amely két karakter külön történetét meséli el. Moritzról tudni kell, hogy ő a széria atyja, minden epizódnak producere volt, és a következő két részt is ebben a minőségben jegyzi. Ezért fájlalhatja, hogy a Hobbs és Shaw-ból kitessékelték. Moritz azt állítja, hogy a stúdió ki is tiltotta a forgatás helyszínéről. A Universal egyelőre nem kommentálta az ügyet.


    Hobbs és Shaw-ban a sorozat két legnagyobb húzóneve, Dwayne Johnson és Jason Statham egyesíti erőit feltehetően egy újabb világösszeesküvés ellen. A Halálos iramban franchise eddigi nyolc epizódja másfél milliárd dolláros összebevételt ért el.

    A film, amely nem tett be Blake Lively házasságának


    Blake Lively 

    immár hat éve él boldog házasságban

    Ryan Renolds

    szal, amit két gyermekük születése is megerősített. Mindez remek lehetőséget nyújt a magazinoknak, hogy közelgő válásukról tudósítsanak. Legutóbb a 

    The Rythm Section 

    című thriller dublini forgatása alatt kürtölték szét, hogy mivel a két sztár a sok munka miatt szinte alig találkozik, a kapcsolatuknak lőttek. A pletykát közlő NW magazin sajnálatosan figyelmen kívül hagyta azt a tényt, hogy

    Reynolds

    a két gyerekkel Dublinba költözött arra a pár hétre, amíg 

    Lively 

    ott forgatott.


    A színésznő tavasszal a People magazinban hangsúlyozta, hogy a férjével mindig felváltva dolgoznak, hogy egyikük mindig ott lehessen a srácokkal a másik forgatásán. Ehhez képest az interjúval egy időben jelent meg az OK! magazinban, hogy közel a válásuk, mert számukra a karrier fontosabb, mint a család.

    Reynolds tavaly a New York Timesnak adott interjújában elmondta, hogy gyakran pánikol különböző dolgok miatt. Erre azonnal lecsapott a Star magazin, történetet kanyarítva arról, hogy Lively nem bírja már férje állandó rohamait, és azzal fenyegeti, ha nem megy terápiába, elválik tőle.

    The Rythm Section című thriller, amely megint csak nem tette tönkre Blake Lively házasságát, klasszikus bosszúdráma. Felrobbantanak egy repülőt, amelyen a színésznő karakterének családja utazott, s a gyászoló asszony elhatározza, felkutatja és megbünteti az elkövetőket. A férfi főszereplő Jude Law.

    Máris berzenkednek Ryan Gosling űrhajós filmje miatt

    Szeptember elején a velencei fesztiválon volt Az első ember című film világpremierje, és már akkor kitört egy vita vele kapcsolatban. A produkció Neil Arsmtrong életrajzából készült, és azt a tízéves küzdelmet meséli el, amelynek eredményeként az első ember a Holdra léphetett. A filmet már most többszörös Oscar-várományosnak tartják, van azonban valami, ami bántja egyesek csőrét. Miközben dokumentarista hitelességgel mutatnak be mindent, ami a holdraszállással kapcsolatos, kimaradt az a jelenet, amikor Armstrong és Buzz Aldrin kitűzik az amerikai lobogót Földünk útitársa felszínén. Egyes bírálók szerint emiatt a film nem eléggé hazafias.

    Az első embert jegyző Damian Chazelle Oscar-díjas rendező erre azt válaszolta, hogy mindez nem politikai állásfoglalás akar lenni, csupán arról van szó, hogy a film Armstrong érzelmeire és tapasztalataira koncentrál, ebből a szempontból pedig nem perdöntő jelentőségű, amikor társával kitűzik a zászlót.

    Ryan Gosling tréfával ütötte el a dolgot, mondván, mivel ő kanadai színész, az amerikai zászlót illetően nála „kognitív torzítás” léphet fel, talán ezért nem tartja jelentősnek a problémát.

    Neil Arsmtrong fiai, Neal és Eric, akik tanácsaikkal segítettek a film alkotóinak, egyáltalán nem érzik gondnak a zászlóügyet, de azt mondják, nem akarnak senkit befolyásolni, aki megnézi a filmet, döntse el mindenki maga, mit gondol erről. A DigitalSpy pedig rámutat, hogy amikor Armstrongot a Holdon látjuk, a háttérben szinte végig ott van az amerikai zászló, akárcsak az egész filmben, hiszen a NASA épületein és az amerikai portákon is mindig ott leng a csillagos-sávos lobogó.

    A történeti hűség kedvéért érdemes megjegyezni, hogy a zászló-probléma már a holdraszállás idején is megjelent, sokan kifogásolták ugyanis, hogy űrhajósok nem az ENSZ, hanem az USA lobogóját tűzték ki a Holdon.

    Hazai bemutató: 2018. október 18.

    Mégsem a mostani Halloween lesz az utolsó?


    Rendkívül jó az előzetes visszhangja a Halloween című thrillernek, amely eredetileg azzal a szándékkal készült, hogy lezárja a kultikus sorozatot, amelynek első darabja John Carpenter munkája, az 1978-as Halloween – A rémület éjszakája volt. Ám ha a szintén kis költségvetésű új Halloween nagy kasszasiker lesz, óhatatlanul készül folytatása, vagyis az „utolsó” epizód újraindíthatja a sorozatot. Ezt maga a producer, Jason Blum is megerősítette, aki hasonló filmekkel vált Hollywood egyik meghatározó tényezőjévé. „Azt kell mondanom, hogyha hat részt tudtunk készíteni a Parajelenségekből, szerintem össze tudunk hozni egy Halloween-folytatást is. De persze meglátjuk” – mondja Blum az Entertainment Weeklynek.

    A film egyik forgatókönyvírójának, Danny McBride-nak van is ötlete arra, milyen irányban lehetne folytatni a történetet, és szerinte Blum is felkészült már a folytatásra. Minden a nézőktől függ, mondja McBride.

    Halloweenben az eredeti hősnő, Laurie Strode (Jamie Lee Curtis) ismét kénytelen szembeszállni a késes rémmel, aki ráadásul már a lánya és az unokája életét is fenyegeti.

    Hazai bemutató: 2018. október 25.

    Lélektanilag megrázóbb az új Kedvencek temetője

    Míg Stephen King híres regénye, a Kedvencek temetője rengeteg hatásvadász és nyakatekert fordulatot tatalmaz, a új Kedvencek temetője-mozi sokkal realisztikusabb, ezért lélektanilag jóval megrázóbb. Ezt maga a film forgatókönyvírója, Jeff Buhler mondta a Dead Central magazinnak, aki a regény nagy rajongója.

    Buhler szerint a Kedvencek temetője King legjobb regénye, ezért a legkiválóbb elemeket akarta kiemelni belőle. A legfontosabb cél az volt számára, hogy az apa veszteségét lélektanilag erőteljesen ábrázolja: a főhős nem tudja feldolgozni, hogy kisfia meghalt, ezért abba a földbe temeti, ahonnan a holtak visszatérnek, aztán kénytelen szembenézni a szörnyű következményekkel.

    Buhler azonban biztosítja a rajongókat, hogy nem valamilyen hervasztó Bergman-parafrázisra fognak beülni, például mert visszatérnek a közönség kedvenc kísértetei, a közelgő végzetre figyelmeztető Victor, aki autóbalesetben elvesztette koponyája mintegy egyharmadát, illetve a hősnő, Rachel nővére, Zelda, aki agyhártyagyulladásban hunyt el évtizedekkel korábban, és azóta sem tudta ezt feldolgozni.

    Hazai bemutató: 2019. április 4.

    Hatalmas csata várható a LEGENDÁS ÁLLATOK legújabb részében!

    November 16-án hazánkban is bemutatják a Legendás állatok és megfigyelésük második részét, aminek megérkezett az utolsó, megjelenés előtti előzetese.

    Az első részből megismert Goethius Salmander (Eddie Redmayne) ismét szembe találja magát az első rész végén feltűnt Gellert Grindelwalddal (Johnny Depp), de szerencsére segítségére lesz Albus Dumbledore, akit nem más, mint a nagyszerű Jude Law alakít majd. Grindelwald azért is érdekes karaktere a Potter-univerzumnak, mert ő az, aki ellopta a Halál ereklyéi közül a Pálcák urát, azaz azt a bodza pálcát, amit a Harry Potter könyv- és filmsorozatban Tudjuk ki keres, és ami egész végig Dumbledore tulajdonában volt. Mindemellett Grindelwald a második legerősebb sötét varázsló Tudjuk ki után.

    A filmben sor kerül majd a legjobban várt összecsapásra is, ami Dumbledore és Grindelwald legendás és a fim formátum miatt roppant látványossá varázsolt csatáját jelenti.

     

    Három magyar díjazott Szarajevóban




    Három magyar díjjal zárult a balkáni térség elsőszámú filmfesztiválja  Szarajevóban. Szamosi Zsófi a legjobb színésznő, Kiss Hajni Last Call című rendezése a legjobb vizsgafilm díját nyerte el a szarajevói filmfesztiválon. Csuja László Kilenc hónap háború című dokumentumfilmjét elismerő oklevéllel méltatta a nemzetközi zsűri.

    Csuja László Kilenc hónap háború című magyar-katari koprodukcióban készült alkotása egy 23 éves srác története, aki kárpátaljai magyarként kilenc hónapig harcol az orosz-ukrán háborúban.

    Kiss Hajni Last Call című vizsgafilmje a Filmalap támogatásával a Színház- és Filmművészeti Egyetemen készült, és nemrég elnyerte a budapesti Friss Hús rövidfilmfesztivál fődíját.


    A kétszeres Oscar-díjas Aszgar Farhadi elnökölte zsűri Szamosi Zsófinak ítélte a legjobb színésznő díját Szilágyi Zsófia Egy nap című filmjében nyújtott alakításáért.




    Szamosi Zsófia tíz éven át játszott Budapest prominens színházi társulatában Pintér Bélánál, országos ismertségre az HBO Terápia című sorozatában tett szert. Ő volt a főszereplője az Oscar-díjas Mindenki című rövidfilmnek, és Sopsits Árpád legutóbbi mozifilmjében, A martfűi rém-ben nyújtott alakításáért elnyerte a Magyar Filmdíjat a női főszereplő kategóriában.

    Szilágyi Zsófia a Filmalap Inkubátor Programjában készítette el Egy nap című filmjét egy háromgyerekes nő percekre beosztott idejéről. A film főhőse egy háromgyerekes anya, a cselekmény nagy része a hétköznapok rutinjára épül, a háttérben a házasság válsága húzódik. A dráma a „halasztásra ítélt pillanatokból” bontakozik ki. Szilágyi Zsófia forgatókönyvíró-rendező, Szamosi Zsófia főszereplő, Kenesei Edina és Pataki Ági producerek, az Egy nap női alkotócsapata arra vállalkozott, hogy bemutassa egy kisgyerekes anya percekre beosztott idejét.


    Az Egy nap világpremierje nagy siker volt májusban a cannes-i filmfesztivál Kritikusok Hetén, a magyar alkotás elnyerte a nemzetközi filmkritikusok szövetségétől (FIPRESCI) a legjobb elsőfilm díját. Szamosi Zsófi a kassai Art Filmfesztiválon elnyerte a legjobb színésznőt illető Kék Angyal díjat júniusban. Az Egy nap a hazai mozikban november 8-tól lesz látható a Vertigo Média forgalmazásában.


    A Filmalap a pályakezdő alkotókat segítő Inkubátor Program keretében az Egy nap gyártását 62 millió forinttal támogatta. Szilágyi Zsófia filmje a Partnersfilm produkciójában készült Kenesei Edina és Pataki Ági vezetésével, az operatőr Domokos Balázs, a vágó Szórád Máté volt.




    Magyar világpremierek a montreali filmfesztiválon


    Nyolc magyar film, köztük öt világpremier gazdagítja az augusztus 23-án kezdődő Montreali
    World Filmfesztivál műsorát. Észak-Amerika neves seregszemléje a nemzetközi produceri
    szövetség (FIAPF) által A-kategóriásnak minősített 15 filmfesztivál egyike a berlini, cannes-i
    és velencei film mustrákkal együtt.
    A versenyprogramban Topolánszky Tamás Yvan a világhírű magyar rendezőről, Kertész
    Mihályról, azaz Michael Curtizről és a Casablanca című filmklasszikus születéséről szóló
    Curtiz című alkotása (világpremier) és Szász Attila (A berni követ, Félvilág) egy szovjet
    kényszermunkatáborba hurcolt nő tragikus történetét bemutató Örök tél című rendezése
    kapott meghívást.
    Az elsőfilmek versenyében indul Schwechtje Mihály filmje, a Remélem legközelebb sikerül
    meghalnod :-) (világpremier) című „tini thriller”, melynek témája az internetes zaklatás. A
    dokumentumfilmek között Elek Dóra Világlátó Baltazár című munkája versenyez.
    Nagypál Orsi Nyitva (világpremier) című első mozifilmje a montreali filmfesztivál Fókusz
    elnevezésű válogatásába kapott meghívást. A Filmalap támogatással készült szókimondó
    romantikus vígjáték a monogámia lehetetlenségéről, alternatíváiról és azok lehetetlenségéről
    szól. A Nyitva című filmet íróként és rendezőként is a London Film Schoolban végzett
    Nagypál Orsi (Hidegzuhany, Terápia, Csak színház és más semmi, Tóth János) jegyzi.
    Radnay Csilla és Ková

    P'Art Mozi

    Címünk: Szentendre, Duna korzó 18.
    Telefon: +36 26 777010
    E-mail: partmozi@szentendre.hu